Madaba, Nébó-hegy, Holt-tenger, Wadi Numeira, Dana – 2. nap
Reggeli után Madabában megtekintettük a híres bizánci mozaikokat. Itt Madabában rengeteget találtak, sokat kiváló állapotban. Elsőként a bizánci korban épült Szent György ortodox templomot néztük meg, ahol a földön az oltár előtt Közel-Kelet régi térképét ábrázoló mozaikot nézhettünk meg. Emellett a templomban rengeteg bibliai témájú restaurált mozaikot is láthattunk. Ezenkívül a városban több templomot és egy múzeumot is megnéztünk, ahol további csodás mozaikokat tekinthettünk meg. Érdekes volt látni, hogy hogy hagytak nyomot a mozaikokon a különböző korok, vallások. Az egyiknél pl. az összes állatfigura ki volt szedve. (szentként tisztelték az állatokat, ezért nem lehetett csak úgy rájuk lépni)
Ezután busszal mentünk tovább, első megállónk a Nébó-hegy volt, ahonnan Mózes meglátta az ígéret földjét, Jerichót és Kánaánt. Erről a bibliai helyszínről ma is remek kilátás nyílik Palesztina irányába, amit sajnos a pára miatt nem láttunk. Szintén nem lehetett látni a sivatag mögötti zöld területet, se Jeruzsálemet. De ettől függetlenül nagyon klassz hely, láttunk Mózes botjáról készült szobrot, sírjának emlékkövét (valószínű itt halt meg), olyan követ, ami Jézus sírjának bejáratánál volt, egy olíva fát, amit II. János Pál pápa ültetett akkor, amikor itt járt. Itt is volt sok szép mozaik a templomban. Külön érdekes, hogy bibliai helyszíneket lehet egy arab környezetben felfedezni.
Ezután jött a móka, kacagás, mert elmentünk a Holt-tengerhez, amiről sajna nem tudtam igazán képet csinálni, mert a pára miatt alig látszott valami. Itt egy szállodának a saját udvarán keresztül közelítettük meg a partot. Jordániában a part nincs olyan jól kiépítve, mint Izraelben, ezért esett az iroda választása erre a hotelre. Itt kaptunk törölközőt, napágyat, természetes iszappakolást, sőt ebédet is. (nem volt olcsó, 25 USD) Amikor bementünk a vízbe, pár lépés után szinte feldobott a víz a víz felszínére. Nagyon klassz, hogy úgy tart a víz, mintha egy puha ágyban feküdnél. Úszni nem nagyon lehet, mellúszásnál pl.a lábaim nem maradtak meg a víz alatt, a víz felszíne felett kapálóztam. 🙂
Nagyon vicces volt látni a többieket korom feketén, hiszen bekentük az egész testünket a gyógyhatású fekete iszappal, amit a partra kitett vödörből kentünk magunkra. Nagyon viccesen néztünk ki, készült csoportkép is, de az még nincs meg nekem. Én nem kentem be az arcom, mert nem akartam, hogy a sós víz csípje a szemem, a bőröm így is csípte picit. Csináltunk sok vicces képet, de ezeket nem osztom meg. Csak egyet, ami vállalható. 🙂 Viszont az tény, hogy az iszappakolástól nagyon selymes lett a bőröm.
Itt csatlakozott hozzánk egy rendőr, mert a jelenlegi jordán szabályok szerint minden csoportot kell hogy kísérje egy rendőr. Nem tudjuk, hogy minket akar megvédeni a jordánoktól, vagy őket tőlünk. 🙂
Ezután a programban szereplő kanyonba nem tudtunk elmenni túrázni, mert le volt zárva áradás miatt. Ehelyett egy másik hasonlóan szép kanyonba mentünk, a Wadi Numeia-ba, itt túráztunk egy picit. Elképesztőek ezek a sziklák!
Az esti órákban érkeztünk meg a Dana Természetvédelmi Terület melletti piciny Dana faluba, ahol egy éjszakát töltöttünk. Itt nagyon cuki, de borzasztó rossz minőségű szállásunk volt. A falu kb.800 éves, a házak se sokkal fiatalabbak. Az egész szálloda hangulata a szerelmet idézi, cuki kis kiülős, teázós, vizipipázós helyekkel, fura stílusban berendezett szobákkal. Lógnak mindenféle képek, díszek a falon, indiai stílusú, túldíszített függönyök az ablakon, a padló beton, amin azért van egy rongyszőnyeg. A tető nád, esőben tuti beázik. Elég alap. És a fürdő külön, másik 3 szobával közösen. Hát inkább kihagytuk a zuhanyzást. 🙂
