Bahia palota kút

Marrakesh – 2. nap

Ma Marrakesh városával ismerkedtünk. Ebben a városban mindig pezseg az élet. A medina (régi városközpont) szívében fekvő Djemaa El-Fna terén kezdtük az ismerkedést a várossal. Tegnap este is ide jöttünk, hát nappal sem jött be igazán ez a tér. Zsúfolt, tele van mindenféle árussal, majommal, kígyóval, mesemondóval, este pedig hozzájuk csatlakoznak még a kajaárusok is.  Azért nem tetszett ez a tér, mert agresszívek voltak itt az árusok. Felemeltem a gépem hogy lőjek egy képet, azonnal tartotta a kalapját vki, hogy adjak neki pénzt. Az nem számított, hogy nem is őt fotóztam, de magyarázott, meg anyázott, hogy fizessek már. Naná hogy leszartam. 🙂 Idő után feladta.

Sétáltunk kicsit a bazár-negyedben, itt azért pillanatok alatt el lehet tévedni, így szigorúan csak 1 utcán mentünk végig egyenesen, bár az egyenes út is kanyargott össze vissza.

Marrakeshben rengeteg a park, ezek közül meglátogattuk a gyönyörű Majorelle-kertet.
Megnéztük a fő látnivalókat, a 12. századi Koutoubia-mecset minaretjét, a Bab Agnaou díszkapuját (Városkapu), Szadida dinasztia mór díszítésű síremlékét és a Bahia-palotát.
Késő délután eltaxiztunk a Menare Parkba, ami kb. a Városligetnek felel meg. Itt gyönyörű képeket lőttünk, pihentünk, 2 útitárssal (Eszter és Szilva) közösen mászkáltunk és jókat röhögtünk. Tuk-tuk féleséggel mentünk vissza a városba…hát ez óriási kaland volt. Itt egyáltalán nem jellemző közlekedési eszköz ez, a motor mögötti kis “dobozba” 7-en beszuszakolódtunk a pici padra, a körülöttünk közlekedő autósok röhögtek rajtunk. Mi voltunk a turista látványosság.
Azért este a téren bátorságot gyűjtöttünk és kipróbáltuk a lacikonyhát óvatosan, hús mentesen…finom volt és nem lett semmi bajunk tőle szerencsére. Eszter kacérkodott a csiga levessel, de az ázott mosogatószivacs szaga elvette a kedvét (szerencsére).