Ait Benhaddou – 3. nap
Ma reggel Marrakeshből elindultunk a sivatag felé busszal. Átvágtunk az Atlasz hegységen, néha pihenőket tartottunk, míg du 4 körül megérkeztünk Ait Benhaddou-ba. Magas-Atlasz főgerincén a szerpentineken keresztül keltünk át, gyönyörű, változatos tájak mentén.
Fotószüneten kívül nem nagyon álltunk meg, a Tizi n’-Tichka-hágón berber árusoktól lehetett gyönyörű kristályokat és őskövületeket vásárolni. Kis dögök, mert pl. azt mondja, hogy 1 szál cigiért ad vmi követ, behív a boltba és kiderül, hogy meg zsét is akar a cigi mellé. Persze alkudozásban nem kell félteni engem, meg is állapította az árus, hogy nekem tuti berber vérem van.
Az a rész, ahova ma utaztunk, az a kősivatag, Hammada-nak hívják. A város, ahova jöttünk, Ait Benhaddou, ami egy kasba= erődített város. Ez is sok film forgatásául szolgált színhelyül. (Pl.Názáreti Jézus, Gladiátor) Azért városnak erős túlzás nevezni ezt a helyet, agyag tégla házakból álló kis falu, a kasbával. Naplemente idején másztunk fel a tetejére, a kősivatag látványa lenyűgözött. Más ezt képen látni és más megélni, hogy ott vagyá
Este a szállásunkon vacsiztunk közösen és ismerkedési estet tartottunk. Alkoholt nem nagyon lehet nyilvános helyen fogyasztani muszlim országokban, de itt megengedték, hogy a boltban vásárolt bort megigyuk. Ittam már jobb bort is. És a kaják sem vmi nagy számok itt. Elég uncsi, van 3-4 féle alap kaja, amit picit varriálnak. Kuszkusz csirkével, zöldséggel, marhával. Van vmi agyag edényben sült kaja, ugyanazzal a csirke/zöldség/marhával, mint a kuszkusz. A csirke “feltét” esetében szerencse kérdése, hogy melyik része jut neked. Én eddig a száraz melle húsa és a nyakán kívül mást nem kaptam, nem is fogok több csirkés kaját enni. A kenyerünk és az olíva bogyójuk viszont isteni. Na meg az óriás datolya is isteni.
