Ouarzazate – 4. nap

Ma a marokkói Hollywood-ot látogattuk meg.  Ouarzazate városban álltunk meg,ahol be lehetett menni a filmmúzeumba (kihagytam, mert az ott bemutatott film kellékek közül egyik filmet sem láttam) 

Az egész város a marokkói filmgyártasról szól, itt van 2 filmstúdió is, az Atlasz filmstúdió a legnagyobb Marokkóban. Mindez a kietlen kősivatag közepén áll,ahol néha előbukkan 1-1 oázis. 

Volt egy kasba is, a Taourirt, ami az egyik legnagyobb itt. Körbesétáltunk és bolyongtunk picit a berber árusok üzleteiben. Az egyik tiszta 1001 éjszaka meséi érzés volt. A kis bolt tömve volt áruval (kincsekkel) és belül egy labirintuson keresztül lehetett egyre beljebb menni. 

Megálltunk a sziklamászók paradicsomában, a Todra-szurdokban, ahol a meredek sziklafalak néhol 300 méteresek. Egyébként ez hasonlít a Békás szoroshoz, itt sétáltunk picit és vettem egy gyönyörű sálat egy cuki berber árustól. Több ajánlatot is kaptunk már a berberektől, Eszterért 1000 tevét is adnának, van aki aki kettőnkért pedig Afrika összes tevéjét odaadná. 🙂 

Ezután buszozunk még egy kicsit a Dadés-völgyön át, útközben romos erődök és oázisok mentén haladtunk a gyönyörű kősivatagos tájon. Tinerhir város szélén, egy oázisban szálltunk meg a datolyapálmák között, egy gyönyörű berber szállodában. Kicsit küzdős volt kb.100 lépcsőn felvinni a bőröndöt, de a berberek segítettek. Egyébként a berberek nagyon cukik,udvariasak és segítőkészek. 

Szállásunk elfoglalása után kb. 2 órás túrára indultunk a vörös sziklafalak lábánál fekvő, elhagyott, félig romba dőlt vályog-városba (halott város) és az alatta elterülő datolyaligetbe. Még sosem túráztam eddig oázisban. 

Fényszennyezés nélkül láthattuk volna a csillagokat,de a majdnem telihold úgy bevilágította az eget, hogy nem láttuk. 

A szállason vacsiztunk, ugyanazt, amit ebédeltünk is. 3 féle kaja van mindenhol, és a reggeli is mindig ugyanaz. (Étlapon több is van, csak már az pont nincs, amikor kérnénk.) Már elég uncsi.  

A szálláson volt egy marokkói pincér,aki nagyon jól beszélt magyarul. Hobbiból megtanult magyarul, szeretett volna nehéz nyelvet tanulni, gondolkodott az orosz és a magyar között, a magyart választotta. 

Szerinte a magyarok nagyon kedvesek. 

Mindenesetre a csoporttal jókat csacsogtunk és nagyokat röhögtünk este, és még sört is ittunk. (túravezető vett 2 tálca sört a boltban és itt megengedték, hogy megigyunk) (alkohol fogyasztása egyébként sok helyen nem megengedett a turistáknak sem)