Panamaváros

A mai napot Panamaváros megismerésével töltöttük. Mivel napsütést nem sokat láttunk, (és mellesleg más turistát sem nagyon) így a tervezett szigetes strandolásos programot sajnos ejtenünk kellett. Vágytam arra, hogy fiatal kókusz dióból igyak kókusz levet egy kis rummal egy pálmafa alatt, külön-külön mindhárom azért megvolt. 🙂 Felültünk a hop-on hop-off buszra, hogy megnézzük a várost. Nem túl nagy a város, 2 millió ember lakik benne és Budapest területének a fele kb., de ettől még nagyvárosi hangulata volt. Persze van olyan része a városnak, ahova nappal sem mennék be, sajnos a nyomor negyedek nem tűntek el. Tetszett az óváros, a tengerparti sétány része, a sok zöld, a városon belüli esőerdő, az óriás felhőkarcolók.
Sétálgattunk az óvárosban, ami UNESCO világörögség része. Érdekes, mert ez alig pár éve még a kábítószer kartellek háborús övezete volt. Mára szépen felújították a koloniális épületeket és turista központtá alakították. Este buli negyeddé változik, rengeteg étterem, bár, tetőteraszos bár, élő zene várja a szórakozni vágyókat. Sajnos nem egy népszerű időszakban jártunk erre, így túl sokan nem voltak az utcán, sem az éttermekben, sem a bárokban. De így is nagyon jó hangulata van a városnak. Rengeteg a kormányzati épület, butik hotel. A Panama csatorna építőinek az emlékére készült emlékműnél egy helyi, hajléktalannak kinéző idegenvezető meélt nekünk mindenfélét, aminek a felét sem értettük. De azt megtudtuk, hogy az itt lévő táblák mesélnek a franciáknak a csatorna építése során betöltött szerepéről. Az emlékmű annak a kb. 22.000 embernek készült, akik a csatorna építésekor életüket vesztették. Legtöbbjük sárga lázban vagy maláriában halt meg. Pont nemzeti ünnep volt (Kolumbiától való elszakadásukat ünnepelték) és nagyon sokan népviseletbe öltöztek, a csajok haja tele volt rakva gyöngyös virág dísszel. Jól nézett ki, hogy ha más nem, de a sok virág még a pincérnők hajában is ott volt. Mi vettünk igazi Panama kalapot, amit össze lehet hajtogatni, ha szétszeded, magától visszaáll a formája. Itt is volt tüntetés, de nem találkoztunk vele szerencsére, csak a tv-ben láttuk. Fura volt, hogy nagyon sok helyen talpig felfegyverzett katonák vigyázták a rendet.

A városon belül van egy kis esőerdő, ahova elmentünk sétálni. Nagyon fura és cuki kis állatokkal találkoztunk. Szép volt innen a kilátás. 

Ami érdekes még Panamában, hogy egészen egyszerűen adnak állandó letelepedési engedélyt ill. reklámozzák, hogy itt legyél nyugdíjas. Elgondolkodtató. 🙂

2 és fel napot töltöttünk itt, kipihentük az utazást és kicsit élveztük a nyár melegét. Szuper volt így! 🙂 Hétfőn 4-kor értünk haza, másnap már meló. 🙁