Andahuaylillas, Raqchi, Puno 1 0. nap
A mai nap az utazásról szólt. Cuscoban elbúcsúztunk a szuper szállásunktól, a baromi kényelmes óriás ágyunktól, az isteni reggeliktől és a szuper kedves személyzettől. Utunk délre tartott, Puno-ba, a Titicaca tó partjára.
Útközben megálltunk megnézni egy andoki barokk stílusban épült templomot Andajuaylillasban, ami gyönyörű volt. A Szent Péter templomot a helyiek Latin-Amerika Sixtus-i kápolnájának nevezik. Inka szentélyre épült. Az andoki barokk stílusú freskókon a természet jelenik meg. A katolikus vallásban a természet ábrázolás nem volt elfogadott.
A téren a fák dugig voltak papagájokkal.
Ezenkívül megnéztünk egy Raqchi nevű inka rom falut. Hatalmas kiterjedésű romokat láttunk, 15-20 méter magas falrendszer a kéthajós templom középső tartófala volt.
A templomot az univerzum teremtőjének, Virakocsának szentelték.
Megálltunk az árusok és lámák, alpakák között egy hágón fotózni, ebédelni, és utaztunk egészen este 7-ig. Újra 3800 m magasan vagyunk, érezni, hogy ritkább a levegő. Érdekes,hogy egy teljesen lapos területen vagyunk, mégis 3800 m magasan.
A Titicaca tó óriási, az elkövetkező pár napban ennek a környéket (Bolíviai oldalát is) fogjuk bejárni, inka ill. pre-inka emlékeket keresve.
Ez volt az egyik bölcsője az inkáknak.
Puno egy elég ronda város, nem a város miatt, hanem a tó miatt szálltunk itt meg. Kicsit sétáltunk a városban, vacsiztunk, természetesen ittunk pisco sur-t is. 🙂
De figyelembe vettük a biztonsági alap szabályokat és még este 10 előtt visszamentünk a szállásra.
